<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Kankalin Környezeti Nevelde</provider_name><provider_url>https://kankalinnevelde.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Kankalin</author_name><author_url>https://kankalinnevelde.cafeblog.hu/author/k-lilla92gmail-com/</author_url><title>Jeles péntek</title><html>&lt;span style=&quot;text-decoration: underline;color: #800080&quot;&gt;Március 5.&lt;/span&gt;

&lt;img class=&quot;alignleft&quot; src=&quot;https://kankalinnevelde.cafeblog.hu/files/2013/03/Margó_Tivadar_Pollák_18851.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;141&quot; height=&quot;163&quot; /&gt;

&nbsp;

&nbsp;

MARGÓ TIVADAR  zoológus, egyetemi tanár, az első magyar darwinisták egyike, korának jelentős biológusa. Munkássága a szövettani kutatások terén alapvető volt. Rendszeresen terjesztette a darwinizmust az egyetemi oktatásban és a természettudományok népszerűsítésében egyaránt. Az állattan művelését és az egyetemi oktatást magas színvonalra emelte, tovább fejlesztette a mikroszkopikus vizsgálati módszert.

&nbsp;

&lt;span style=&quot;text-decoration: underline;color: #800080&quot;&gt;Március 6.&lt;/span&gt;

&lt;img class=&quot;alignright&quot; src=&quot;https://kankalinnevelde.cafeblog.hu/files/2013/03/pavai5.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;115&quot; height=&quot;162&quot; /&gt;

PÁVAI-VAJNA FERENC az alföldi gyógyvizeinket felfedező, szénhidrogén-kutató geológus. Ipari jelentőségű olajat, földgázt ezen a területen nem sikerült ugyan találnia, azonban nagy kapacitású, magas hőmérsékletű gyógyvízforrásokat tárt fel Hajdúszoboszló, Debrecen és Karcag környékén; később a szegedi Anna-forrást is ő fedezte fel. A gyógyászati alkalmazás mellett ő hívta fel a figyelmet a hévizek geotermikus energiájának, a földhőnek a hasznosítási lehetőségeire. Ezt a gondolatát csak napjaink gyakorlatában kezdik igazán értékelni és megvalósítani.

&nbsp;

&lt;span style=&quot;color: #800080&quot;&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;Március 6.&lt;/span&gt;-NEMZETKÖZI ENERGIATAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAPJA&lt;/span&gt;

&lt;span style=&quot;text-decoration: underline;color: #800080&quot;&gt;Március 8.&lt;/span&gt;

&nbsp;

MIHÁLYI ZOLTÁN KÁROLY,  erdőmérnök, szakíró, az Országos Erdészeti Szakkönyvtár jelenlegi könyvállományának egyik megalapozója, oltalmazója.

&nbsp;

&lt;img class=&quot;alignnone&quot; src=&quot;https://kankalinnevelde.cafeblog.hu/files/2013/03/ig1.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;105&quot; height=&quot;145&quot; /&gt;

PÉCSI ESZTER, az első magyar mérnöknő.

&lt;span style=&quot;text-decoration: underline;color: #800080&quot;&gt;Március 15.&lt;/span&gt;

&nbsp;

&lt;img class=&quot;alignleft&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;167&quot; height=&quot;125&quot; /&gt;

A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. 1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak.A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta ez a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.

&nbsp;

&lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #800080;text-decoration: underline&quot;&gt;Március 17.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;
&lt;div&gt;

&nbsp;

&lt;img class=&quot;alignleft&quot; src=&quot;https://kankalinnevelde.cafeblog.hu/files/2013/03/Longinus1.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;188&quot; height=&quot;271&quot; /&gt;

Longinus volt az a százados, aki más katonákkal együtt ott állt Krisztus keresztjénél, Pilátus parancsára lándzsával átdöfte az Úr oldalát, és látva a jeleket, amelyek akkor történtek: hogy a nap elsötétült és földrengés támadt, hitt Krisztusban. Némelyek szerint azért lett hívő, mert betegségtől, vagy öregségtől már elhomályosodott szemére Krisztusnak a lándzsán végigfolyó vére rácsöppent, és rögtön tisztán látott. Miután hátat fordított a katonáskodásnak, az apostolok a hitre oktatták, majd Cappadocia Caesarea nevű városában huszonnyolc éven át szerzetesi életet élt, és szavával s példájával sokakat megtérített. Mikor a helytartó elfogatta és Longinus nem akart áldozatot bemutatni, parancsára kiverték a fogait, nyelvét kitépték, de nem vesztette el beszélőképességét. Fejszét ragadott és darabokra zúzta, összetörte a bálványokat, mondván: „Meglátjuk, vajon istenek-e.” A bálványokból kimenekülő démonok a helytartót és társait szállták meg, akik őrjöngve és csaholva Longinus lába elévetették magukat. Longinus így szólt a démonokhoz: „Miért lakoztok a bálványokban?” – „Ott a mi lakhelyünk, ahol nem ejtik ki Krisztus nevét, és a kereszt jelét sem látjuk” – válaszolták. Az elöljáró tombolt dühében és elvesztette szeme világát, erre Longinus ezt mondta neki: „Tudd, hogy nem gyógyulhatsz meg, ha előbb engem meg nem ölsz. Mihelyt végzel velem, imádkozom majd érted, tested és lelked egészségét is visszanyerem számodra.” A helytartó rögtön lefejeztette Longinust, odament testéhez, és leborulva megbánta bűneit. Azonnal visszanyerte egészségét és látását. Életét jó cselekedetekben fejezte be.

&nbsp;

&lt;span style=&quot;text-decoration: underline;color: #800080&quot;&gt;Március 19.&lt;/span&gt;

&lt;img class=&quot;alignnone&quot; src=&quot;https://kankalinnevelde.cafeblog.hu/files/2013/03/jozsef15.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;177&quot; height=&quot;228&quot; /&gt;

Szent József születésnapja. József, a názáreti ács, Mária jegyese, a gyermek Jézus gondviselője.
&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #800080;text-decoration: underline&quot;&gt;Március 19.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;
&lt;img class=&quot;alignnone&quot; src=&quot;https://kankalinnevelde.cafeblog.hu/files/2013/03/Marek1.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;133&quot; height=&quot;139&quot; /&gt;

MAREK JÓZSEF,  állatorvos, akadémikus, az állatgyógyászatban használatos klinikai diagnosztika című kézikönyv, valamint az Állatorvosi Belgyógyászat című munka nemzetközileg is elismert szerzője.

&lt;span style=&quot;text-decoration: underline;color: #800080&quot;&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;Március 21&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;

&nbsp;

&lt;img class=&quot;alignnone&quot; src=&quot;https://kankalinnevelde.cafeblog.hu/files/2013/03/tajkep029.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;419&quot; height=&quot;314&quot; /&gt;

Március 21. a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”. (Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja.) Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.

&lt;span style=&quot;text-decoration: underline&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #800080;text-decoration: underline&quot;&gt;Március 22.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;

&lt;img class=&quot;alignleft&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;183&quot; height=&quot;137&quot; /&gt;

&nbsp;

A VÍZ VILÁGNAPJÁnak megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészleté

&nbsp;

&nbsp;

&lt;/div&gt;</html><type>rich</type></oembed>