Jeles péntek
2013 március 22. | Szerző: Kankalin
Március 5.
MARGÓ TIVADAR zoológus, egyetemi tanár, az első magyar darwinisták egyike, korának jelentős biológusa. Munkássága a szövettani kutatások terén alapvető volt. Rendszeresen terjesztette a darwinizmust az egyetemi oktatásban és a természettudományok népszerűsítésében egyaránt. Az állattan művelését és az egyetemi oktatást magas színvonalra emelte, tovább fejlesztette a mikroszkopikus vizsgálati módszert.
Március 6.
PÁVAI-VAJNA FERENC az alföldi gyógyvizeinket felfedező, szénhidrogén-kutató geológus. Ipari jelentőségű olajat, földgázt ezen a területen nem sikerült ugyan találnia, azonban nagy kapacitású, magas hőmérsékletű gyógyvízforrásokat tárt fel Hajdúszoboszló, Debrecen és Karcag környékén; később a szegedi Anna-forrást is ő fedezte fel. A gyógyászati alkalmazás mellett ő hívta fel a figyelmet a hévizek geotermikus energiájának, a földhőnek a hasznosítási lehetőségeire. Ezt a gondolatát csak napjaink gyakorlatában kezdik igazán értékelni és megvalósítani.
Március 6.-NEMZETKÖZI ENERGIATAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAPJA
Március 8.
MIHÁLYI ZOLTÁN KÁROLY, erdőmérnök, szakíró, az Országos Erdészeti Szakkönyvtár jelenlegi könyvállományának egyik megalapozója, oltalmazója.
PÉCSI ESZTER, az első magyar mérnöknő.
Március 15.
A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. 1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak.A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta ez a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.
Március 17.
Longinus volt az a százados, aki más katonákkal együtt ott állt Krisztus keresztjénél, Pilátus parancsára lándzsával átdöfte az Úr oldalát, és látva a jeleket, amelyek akkor történtek: hogy a nap elsötétült és földrengés támadt, hitt Krisztusban. Némelyek szerint azért lett hívő, mert betegségtől, vagy öregségtől már elhomályosodott szemére Krisztusnak a lándzsán végigfolyó vére rácsöppent, és rögtön tisztán látott. Miután hátat fordított a katonáskodásnak, az apostolok a hitre oktatták, majd Cappadocia Caesarea nevű városában huszonnyolc éven át szerzetesi életet élt, és szavával s példájával sokakat megtérített. Mikor a helytartó elfogatta és Longinus nem akart áldozatot bemutatni, parancsára kiverték a fogait, nyelvét kitépték, de nem vesztette el beszélőképességét. Fejszét ragadott és darabokra zúzta, összetörte a bálványokat, mondván: „Meglátjuk, vajon istenek-e.” A bálványokból kimenekülő démonok a helytartót és társait szállták meg, akik őrjöngve és csaholva Longinus lába elévetették magukat. Longinus így szólt a démonokhoz: „Miért lakoztok a bálványokban?” – „Ott a mi lakhelyünk, ahol nem ejtik ki Krisztus nevét, és a kereszt jelét sem látjuk” – válaszolták. Az elöljáró tombolt dühében és elvesztette szeme világát, erre Longinus ezt mondta neki: „Tudd, hogy nem gyógyulhatsz meg, ha előbb engem meg nem ölsz. Mihelyt végzel velem, imádkozom majd érted, tested és lelked egészségét is visszanyerem számodra.” A helytartó rögtön lefejeztette Longinust, odament testéhez, és leborulva megbánta bűneit. Azonnal visszanyerte egészségét és látását. Életét jó cselekedetekben fejezte be.
Március 19.
Szent József születésnapja. József, a názáreti ács, Mária jegyese, a gyermek Jézus gondviselője.
MAREK JÓZSEF, állatorvos, akadémikus, az állatgyógyászatban használatos klinikai diagnosztika című kézikönyv, valamint az Állatorvosi Belgyógyászat című munka nemzetközileg is elismert szerzője.
Március 21
Március 21. a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”. (Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja.) Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.
Március 22.
A VÍZ VILÁGNAPJÁnak megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészleté
Felvilágosodás és tantárgyboncolás
2013 március 21. | Szerző: Kankalin
Rájöttem, ez nem fog menni. Nem tudom megoldani, hogy minden nap írjak a bogba. Mivel úgyis eltervezem, melyik nap pontosan miről is akarok írni, valószínű, mikor időm engedi megírom előre ide, és vázlatként hagyom, majd úgy megosztom. Valószínű így egyszerűbb lesz.
Ma a kémia órán való környezeti nevelést fogom kivesézni. Tudom, sok ember számár a kémia szó hallatán feláll a szőr a hátán. Tudom miről beszélnek, de miért ne lehetne úgy tanulnunk róla, hogy közben értjük és élvezzük is. Persze, vannak alap dolgok, ami nélkül el sem lehet kezdeni, gondolok itt a képletekre, atomokra, vegyületekre, számításokra. De emellett nézzük, mik vannak még. 🙂
Amiről feltétlenül beszélgetni kell
- Radioaktivitás
- Ózonréteg kialakulása, szerepe
- Savas esők kialakulása
- Üvegházhatás kialakulása és következményei
Egyéb módszerek:
http://www.kelettanert.hu/?page=900&id=116&alid=523&p=4 itt tök jó dolgok vannak, de szerintem meg lehet csainálni őket újrahasznosított dolgokból is…
Bűnbánás és Tantárgyboncolás
2013 március 17. | Szerző: Kankalin
NEM VESZTEM EL!! Itt vagyok, csak nemes egyszerűséggel nem igazán volt időm írni. Ez nem kifogás vagy ilyesmi, tényleg nem volt időm a suli miatt. De most jön a pótlás.:P
A következő tantárgy a földrajz . Nézzük!!!
http://www.ofi.hu/
az oldalon tök jó dolgokat találtam…. akit érdekel, nézze meg!! 🙂
Földrajz
Szerintem a földrajz 90%-a a környezeti neveléssel kapcsolatba hozható. A földrajztanítás célja ma már nem csak a Föld természeti és gazdasági jelenségeinek bemutatása, hanem a földi térnek és benne az ember természeti, társadalmi, gazdasági környezetének összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban történő megismertetése. Igen, pontosan erre gondolok, amikor a környezeti nevelésről beszélek. Legjobb szemléltető eszközök a térképek, 3D-s térképek. Készítsünk térképeket a gyerekekkel. Tartsanak előadást a kedvenc kőzetükről, városukról, szülővárosukról, folyójukról, hegyükről, dombjukról…. Beszélgessünk velük a világörökségeinkről. Mik is ezek??
187 ország ratifikálta ez évig az UNESCO Kulturális és Természeti Világörökségének Védelméről szóló 1972. évi Egyezményt.
A csatlakozással a részes államok elismerik, hogy az országuk területén található, a Világörökség Jegyzékbe felvett helyek – a nemzeti szuverenitás és tulajdonjog megsértése nélkül – a világörökség részét képezik. A világörökség védelme érdekében az egész nemzetközi közösségnek együtt kell munkálkodnia. A csatlakozó országok arra is kötelezettséget vállalnak, hogy az utókor számára megóvják saját nemzeti örökségüket, beleértve a Világörökség Jegyzékben nem szereplő javakat is. A Magyar UNESCO Bizottság a világörökséggel kapcsolatos tevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium háttérintézményeként működő Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságával (VMNB) együttműködve végzi.
A természeti és kulturális épített értékek Világörökség Listára vételéről az UNESCO Világörökség Bizottsága éves kongresszusán dönt. A szigorú felvételnek ezidáig 936 helyszín felet meg 151 állam területén. Közülük 725 kulturális , 183 természeti kategóriában vált a Világörökség részévé. További 28 helyszín besorolása egy ún. ‘vegyes’ kategóriába történt, mivel ezek mind a kulturális, mind a természeti kategória kritériumainak megfelelnek. A Veszélyeztetett Helyszínek Listán 2012-ben 35 kulturális és természeti helyszín szerepel.
Az UNESCO Világörökségi Listája magyarul és angolul
Az UNESCO A Veszélyeztetett Helyszínek Listája magyarul és angolul
Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez.
Magyarországi világörökség – helyszínek:
- Budapest Duna-parti látképe, a BudaiVárnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete (1987. Kulturális)
- Hollókő ófalu és táji környezete (1987. Kulturális)
- Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995. Természeti)
- Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996. Kulturális)
- Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta (1999. Kulturális – kultúrtáj)
- Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000. Kulturális)
- Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001. Kulturális – kultúrtáj)
- A tokaji történelmi borvidék (2002. Kulturális – kultúrtáj)
A Magyar Várományosi Listán szereplő helyszínek
- Az Esztergomi középkori vár (K) (1993)
- A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó (K) (1993)
- A budai termálkarszt-rendszer barlangjai (T) (1993)
- Visegrádi királyi székhely és vadászterület (K) (2000)
- Tájház hálózat Magyarországon (K) (2000)
- Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (K – kultúrtáj) (2000)
- Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai (Kulturális) (2000)
- A Komárom / Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál (K) (2007)
- Tarnóci ősélőhely (T) (2000)
- Lechner Ödön független, premodern építészete (K) (2008)
- A római limes magyarországi szakasza – A Ripa Pannonica Magyarországon(K) (2009),
Jelölések:
K = kulturális kategória
T = természeti kategória
http://www.unesco.hu/kultura/vilagorokseg-www
Kreatív szombat
2013 március 2. | Szerző: Kankalin
Két dolog is eszembe jutott. 1.) Hozzak húsvéttal kapcsolatos ötletet vagy inkább tavaszvárót. 2.) Ez lesz valószínűleg a kedvenc témám. Amellett, hogy kreatívkodnunk, még tanulhatunk is belőle. Kellemest a hasznossal.:)
Tehát még egyenlőre maradok a tavasz témánál, szerintem még korai lenne húsvéti ötletekkel előrukkolnom. Nekem a tavaszról elsőre a virágok, napfény, madarak jutnak eszembe. Ezért gondoltam, hozok madaras és virágos ötletet is. Azért gondoltam, szombatra teszem ezt a posztot, mivel szerintem szombat egy olyan nap, amikor a család együtt van, ráérnek játszani, társasozni, fűzni, vágni, ragasztani, festeni, rajzolni… Ezzel is kicsit több időt tölthetünk szeretteinkkel, anélkül, hogy horribilis összegeket költenénk. Akár ezekkel a szavakkal is jellemezhetném ezt az időtöltést: otthon, együtt, olcsón, kreatívan, vidáman…
Akkor lássunk hozzá 😀 Ollókra fel! 😀
Elsőre úgy gondoltam, tavasz=madarak= gólya/fecske.
A gólya :
A leírás: http://szinesotletek.blog.hu/2013/02/28/tavaszvaras_papirgolya
Miközben munkálkodunk, beszélgethetünk arról, mit jelent hogy költöző madár. Beszélgethetünk arról is, hogy hol fészkel a gólya, mit eszik, mit jelent az, hogy kelepel…. stb. 🙂
Virágok
Készítettem egy összeállítást, mert angol nyelvű oldalon találtam az ötletet. Nekem nagyon tetszik 🙂
Jeles Péntek
2013 március 1. | Szerző: Kankalin
Mint ahogyan már említettem, minden péntek jeles péntek lesz. Ez azt jeleni, végignézem a hét napjait, milyen ünnepek, évforduló,világnapok voltak az elmúlt napokban. Gondoltam nem csak leirkálom őket, hanem röviden a történetet is elmesélem. Ez is fontos a környezeti nevelés szempontjából, mármint hogy néhány magyar jeles ünnepünket ismerjük. Persze, ez nem azt jelenti, hogy az év 365 napjára tudjuk, melyik nap milyen ünnep van, de a hagyományaink megőrzéséhez( ami ugyancsak a környezeti nevelés egyik célpontja) igenis szükséges. Hát akkor nézzük csak:
Február 25- * KÉPESSY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA
A Tisza-szabályozás egyik első, meghatározó egyénisége. Publikációira figyelt fel Széchenyi István és ő kérte fel a Tisza-szabályozás munkálataiban való részvételre; a fiatal szakember már 1847-ben, 29 éves korában az egyik folyamosztály főmérnöke lett, Törökbecse székhellyel. A vízügyeken kívül sok más hasznos tevékenységet is folytatott: megalapította a városban a kaszinót, a takarékpénztárat, faiskolát létesített, búzafajtát nemesített, amellyel az 1867-es párizsi kiállításon díjat nyert.
Február 26. *SIGMOND ELEK SZÜLETÉSNAPJA
Sigmond Elek
A szikes talajok kutatója.
Február 27. *A CÉHRENDSZER FELSZÁMOLÁSA MAGYARORSZÁGON
Céhek
Közismert, hogy a céhrendszer zártsága, monopolisztikus jellege már a XVIII. században is, de különösen a XIX. század folyamán mennyire akadályozta, illetve torzította az iparfejlődést. Felszámolására és a modern szabályozásra mégis csak a XIX. század utolsó harmadában került sor. 1851-ben már megtiltották új céhek alapítását, a legfontosabb iparok űzését hatósági engedélyhez kötötték. Az 1860-ban életbe lépett új iparrendtartás még mindig nem törölte el a céheket, de ajánlotta, hogy alakuljanak át ipartársulattá. Megtiltotta mindkét szervezetnek az iparűzés korlátozását, jelentősen csökkentette az engedélyhez kötött iparok számát, lehetővé tette, hogy az iparosok szabadon kereskedjenek a termékeikkel.
Valódi változást az 1872:VIII. tc. hozott, kimondva, hogy a törvény életbelépésétől számított három hónapon belül minden céhnek meg kell szűnnie. A szabad ipargyakorlás alanyi joggá vált.
Február 28. * KÖRMENDY NÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA
Körmendy Nándor
Építész, a két világháború közötti magyar építészet egyik jelentős alakja.Néhány ismertebb épülete: Hárshegyi Idegszanatórium (1927–28), Németvölgyi úti elemi iskola (1930), a Dunai Révkapitányság épülete a Belgrád rakparton, angyalföldi kultúrház. Társtervezője volt az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) balesetkórházának (ma Országos Traumatológiai Intézet) (Gerlóczy Gedeonnal, 1940). Nevéhez fűződik a sikondai gyógyfürdő, a karcagi posta, a Sopron-kurucdombi, a csornai, a Győr-nádorvárosi templom, a pécsi kereskedelmi iskola, a debreceni Alföldi Takarékpénztár székháza. 1954 után is több jelentős tervet készített: dunakeszi konzervgyár raktárépülete; debreceni dohánygyár korszerűsítése. 1942-ben Greguss Ágost-díjat kapott.
Március 1.
*A NUKLEÁRIS FEGYVEREK ELLENI HARC VILÁGNAPJA
nukleáris robbanás
*A POLGÁRI VÉDELEM VILÁGNAPJA
A Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március 1-jén alakult meg. Erre emlékezve 1992-ben határoztak A POLGÁRI VÉDELEM VILÁGNAPJÁnak megrendezéséről. Magyarország is csatlakozott az akkori felhíváshoz. Magyarország 1989-ben ratifikálta és hirdette ki az 1949. évi genfi egyezmény két jegyzőkönyvében foglaltakat, amely kimondja a polgári védelem humanitárius jellegét, azt határozottan elkülöníti a fegyveres erőktől, továbbá a polgári védelem feladatai közé sorolja a katasztrófák veszélyeitől való védelmezést, az életben maradás feltételeinek biztosítását. Világszerte látványos mentési gyakorlatokat rendeznek ezen a napon.
*BARÁTH ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA
Biológus, egyetemi tanár, a felhagyott szőlőkről készített növénytakaró-vizsgálatok kutatási koncepciójának kidolgozója. Részt vett a növénytársulások ökológiai minősítésére és összehasonlítására szolgáló ún. TWR értékekről összeállított alapvető tanulmány elkészítésében, 1967-ben. Jelentős részt vállalt a Bükk-hegységi vegetáció-kutatásban és az országos gyomfelvételezésekben
Március 2. *ARANY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA
Arany János
Költő, műfordító, szerkesztő. Híresebb művei: Toldi, Letészem a lantot, A rab gólya, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Ágnes asszon, Buda halála, A lepke, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Tetemre hívás, Családi kör, Bolond Istók
Március 3. *A BÉKÉÉRT KÜZDŐ ÍRÓK VILÁGNAPJA
Egyéb, nem konkrét naphoz kötött jeles napjaink a hónapban:
Az ókori népek tavaszünnepének, főleg a római szaturnáliá-knak hagyományaiban gyökerező, de a germán Hold s a szláv Perchta ünnepével is megtetézett szokás- és hagyománykör az európai népeknél továbbélt. A téli napforduló után tartott téltemető-tavaszkezdő ünnepségek az egyházi évben a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör közé szorult. Mivel azonban a húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtöltétől függ, az azt megelőző, előkészítő negyvennapos böjt kezdő napja, a hamvazószerda is ennek megfelelően – jó egy hónapnyi eltéréssel – változik. Az előtte levő időszak, a farsang húshagyókeddel végződik. E napnak német neve Fastnacht (böjtelőéj) volt. E szó bajor-osztrák szájon annak idején Vaschanc, ebből pedig nálunk fassang, majd farsang lett. És ez lett a neve a vízkereszttől, vagyis január 6-tól hamvazószerdáig terjedő, rövidebb-hosszabb időszaknak is.
A farsang utolsó három vasárnapja (dominica carnis privii, dominica privii), illetőleg a közbeeső harmadfél hét a régi egyházi kifejezés szerint, amelyet azonban templomi és kalendáriumi dolgokban jártasabb öregek is még ismernek: a böjtelő, böjti előkészület időszaka (Vorfastenzeit) volt. Ez leginkább februárra esik, innen a hónap régi elnevezése: bőjt elé hava, egyszerűen böjtelő, majd – már itt jegyezve meg – márciusnak böjt más (második) hava, másként, ritka főnévként böjtmás.
A böjtelő első vasárnapja a hetvenedvasárnap (Septuagesima), régiesen hetvenedik vasárnap, kódexeinkben kilencben hagyó vasárnap, kilenchagyó vasárnap. Középkori okleveleink keltezésében miséje lépcsőimádságának szavai nyomán Circumdederunt-vasárnap. Az elnevezés megértéséhez tudnunk kell, hogy a húsvéti, illetőleg nagybőjti előkészület a keleti egyházban manapság is már hetven nappal a Feltámadás előtt elkezdődik.
Húshagyó, régiesen húshagyat, szerte Vasban, Zalában húsajó, huszjó, húshajó, hushajó, hadifalviak ajkán húsagyó, húsagyat, északi csángókén húshagyás, tréfás székely szóval csonthagyat, másként farsangháromnapok, háromnapok, farsang farka, Várgesztes, Vértessomló német népének ajkán heilige drei Faschingstag, Nagymányokon viszont heilige Fasching: a farsangi időszak három utolsó napja. Vigiliája a Lányi-kódex szerint a húshagyószombat.
A húshagyó vasárnapot megelőző csütörtök, vagyis a farsang utolsó csütörtöki napja, amelynek középkori liturgikus, vagy más előzményeit biztosra vehetjük, bár forrásokat nem tudunk idézni, hajdani nyomokra egyelőre nem tudunk hivatkozni.
Az elnevezés a nap hagyományaival függ össze. Valamiképp minden archaikus tájunkon (Székelyföld, Moldva, Szeged, Göcsej) számontartják. Tréfás zabálócsütörtök, torkoscsütörök, Ipolytarnóc, Mihálygerge, Buják, palóc falukban zsíroscsütörtök, a teljes hétnek kövérhét, Göcsejben dobozucsütörtök neve is hallható, Dugonics András jeles mondásai között olvassuk: kinek sok zabálócsütörtökje, annak sok hamvazószerdája és böjtje, vagyis könnyelmű, mának élő ember utána nélkülözni kénytelen. Szintén ő örökítette meg: nincsen ám minden nap zabálócsütörtök, vagyis több nap mint kolbász. A napot bunyevácaink, sokácaink hasonlóképpen debeli čtrtak, a horvátok tučny štvortok néven emlegetik. Olaszul is giovedi grasso. Számontartotta Németlövő (Deutch-Schützen) és Rábafüzes (Kohfidisch) németsége is. Itt Fastenpfingsten volt a neve. A kanász – éppúgy mint Márton napján – vesszőt hozva szerencséte kívánt. Szalonnával jutalmazták meg.
/ http://jelesnapok.oszk.hu/prod/nyito/
Kreatív szombat
2013 március 23. | Szerző: Kankalin
Már csak egy hét és húsvét. Kezdek én is lázba jönni. 🙂 Gondoltam hozok egy pár inspiráló ötletet.
1. egy nyuszis ötlet
forrás: http://mintamokus.com
2. Hóvirág
Mivel, azt mind tudjuk, a hóvirág védett, ezért készíthetünk otthon is virágot, anélkül, hogy leszakíthatnánk.
Egyszerű, jól értelmezhető utasításokkal. Ráragaszthatjuk egy kartonra, vagy kitehetjük az ablakba is. 🙂
Íme:
Oldal ajánlása emailben
X