Jeles Péntek
2013 március 1. | Szerző: Kankalin |
Mint ahogyan már említettem, minden péntek jeles péntek lesz. Ez azt jeleni, végignézem a hét napjait, milyen ünnepek, évforduló,világnapok voltak az elmúlt napokban. Gondoltam nem csak leirkálom őket, hanem röviden a történetet is elmesélem. Ez is fontos a környezeti nevelés szempontjából, mármint hogy néhány magyar jeles ünnepünket ismerjük. Persze, ez nem azt jelenti, hogy az év 365 napjára tudjuk, melyik nap milyen ünnep van, de a hagyományaink megőrzéséhez( ami ugyancsak a környezeti nevelés egyik célpontja) igenis szükséges. Hát akkor nézzük csak:
Február 25- * KÉPESSY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA
A Tisza-szabályozás egyik első, meghatározó egyénisége. Publikációira figyelt fel Széchenyi István és ő kérte fel a Tisza-szabályozás munkálataiban való részvételre; a fiatal szakember már 1847-ben, 29 éves korában az egyik folyamosztály főmérnöke lett, Törökbecse székhellyel. A vízügyeken kívül sok más hasznos tevékenységet is folytatott: megalapította a városban a kaszinót, a takarékpénztárat, faiskolát létesített, búzafajtát nemesített, amellyel az 1867-es párizsi kiállításon díjat nyert.
Február 26. *SIGMOND ELEK SZÜLETÉSNAPJA
Sigmond Elek
A szikes talajok kutatója.
Február 27. *A CÉHRENDSZER FELSZÁMOLÁSA MAGYARORSZÁGON
Céhek
Közismert, hogy a céhrendszer zártsága, monopolisztikus jellege már a XVIII. században is, de különösen a XIX. század folyamán mennyire akadályozta, illetve torzította az iparfejlődést. Felszámolására és a modern szabályozásra mégis csak a XIX. század utolsó harmadában került sor. 1851-ben már megtiltották új céhek alapítását, a legfontosabb iparok űzését hatósági engedélyhez kötötték. Az 1860-ban életbe lépett új iparrendtartás még mindig nem törölte el a céheket, de ajánlotta, hogy alakuljanak át ipartársulattá. Megtiltotta mindkét szervezetnek az iparűzés korlátozását, jelentősen csökkentette az engedélyhez kötött iparok számát, lehetővé tette, hogy az iparosok szabadon kereskedjenek a termékeikkel.
Valódi változást az 1872:VIII. tc. hozott, kimondva, hogy a törvény életbelépésétől számított három hónapon belül minden céhnek meg kell szűnnie. A szabad ipargyakorlás alanyi joggá vált.
Február 28. * KÖRMENDY NÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA
Körmendy Nándor
Építész, a két világháború közötti magyar építészet egyik jelentős alakja.Néhány ismertebb épülete: Hárshegyi Idegszanatórium (1927–28), Németvölgyi úti elemi iskola (1930), a Dunai Révkapitányság épülete a Belgrád rakparton, angyalföldi kultúrház. Társtervezője volt az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) balesetkórházának (ma Országos Traumatológiai Intézet) (Gerlóczy Gedeonnal, 1940). Nevéhez fűződik a sikondai gyógyfürdő, a karcagi posta, a Sopron-kurucdombi, a csornai, a Győr-nádorvárosi templom, a pécsi kereskedelmi iskola, a debreceni Alföldi Takarékpénztár székháza. 1954 után is több jelentős tervet készített: dunakeszi konzervgyár raktárépülete; debreceni dohánygyár korszerűsítése. 1942-ben Greguss Ágost-díjat kapott.
Március 1.
*A NUKLEÁRIS FEGYVEREK ELLENI HARC VILÁGNAPJA
nukleáris robbanás
*A POLGÁRI VÉDELEM VILÁGNAPJA
A Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március 1-jén alakult meg. Erre emlékezve 1992-ben határoztak A POLGÁRI VÉDELEM VILÁGNAPJÁnak megrendezéséről. Magyarország is csatlakozott az akkori felhíváshoz. Magyarország 1989-ben ratifikálta és hirdette ki az 1949. évi genfi egyezmény két jegyzőkönyvében foglaltakat, amely kimondja a polgári védelem humanitárius jellegét, azt határozottan elkülöníti a fegyveres erőktől, továbbá a polgári védelem feladatai közé sorolja a katasztrófák veszélyeitől való védelmezést, az életben maradás feltételeinek biztosítását. Világszerte látványos mentési gyakorlatokat rendeznek ezen a napon.
*BARÁTH ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA
Biológus, egyetemi tanár, a felhagyott szőlőkről készített növénytakaró-vizsgálatok kutatási koncepciójának kidolgozója. Részt vett a növénytársulások ökológiai minősítésére és összehasonlítására szolgáló ún. TWR értékekről összeállított alapvető tanulmány elkészítésében, 1967-ben. Jelentős részt vállalt a Bükk-hegységi vegetáció-kutatásban és az országos gyomfelvételezésekben
Március 2. *ARANY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA
Arany János
Költő, műfordító, szerkesztő. Híresebb művei: Toldi, Letészem a lantot, A rab gólya, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Ágnes asszon, Buda halála, A lepke, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Tetemre hívás, Családi kör, Bolond Istók
Március 3. *A BÉKÉÉRT KÜZDŐ ÍRÓK VILÁGNAPJA
Egyéb, nem konkrét naphoz kötött jeles napjaink a hónapban:
Az ókori népek tavaszünnepének, főleg a római szaturnáliá-knak hagyományaiban gyökerező, de a germán Hold s a szláv Perchta ünnepével is megtetézett szokás- és hagyománykör az európai népeknél továbbélt. A téli napforduló után tartott téltemető-tavaszkezdő ünnepségek az egyházi évben a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör közé szorult. Mivel azonban a húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtöltétől függ, az azt megelőző, előkészítő negyvennapos böjt kezdő napja, a hamvazószerda is ennek megfelelően – jó egy hónapnyi eltéréssel – változik. Az előtte levő időszak, a farsang húshagyókeddel végződik. E napnak német neve Fastnacht (böjtelőéj) volt. E szó bajor-osztrák szájon annak idején Vaschanc, ebből pedig nálunk fassang, majd farsang lett. És ez lett a neve a vízkereszttől, vagyis január 6-tól hamvazószerdáig terjedő, rövidebb-hosszabb időszaknak is.
A farsang utolsó három vasárnapja (dominica carnis privii, dominica privii), illetőleg a közbeeső harmadfél hét a régi egyházi kifejezés szerint, amelyet azonban templomi és kalendáriumi dolgokban jártasabb öregek is még ismernek: a böjtelő, böjti előkészület időszaka (Vorfastenzeit) volt. Ez leginkább februárra esik, innen a hónap régi elnevezése: bőjt elé hava, egyszerűen böjtelő, majd – már itt jegyezve meg – márciusnak böjt más (második) hava, másként, ritka főnévként böjtmás.
A böjtelő első vasárnapja a hetvenedvasárnap (Septuagesima), régiesen hetvenedik vasárnap, kódexeinkben kilencben hagyó vasárnap, kilenchagyó vasárnap. Középkori okleveleink keltezésében miséje lépcsőimádságának szavai nyomán Circumdederunt-vasárnap. Az elnevezés megértéséhez tudnunk kell, hogy a húsvéti, illetőleg nagybőjti előkészület a keleti egyházban manapság is már hetven nappal a Feltámadás előtt elkezdődik.
Húshagyó, régiesen húshagyat, szerte Vasban, Zalában húsajó, huszjó, húshajó, hushajó, hadifalviak ajkán húsagyó, húsagyat, északi csángókén húshagyás, tréfás székely szóval csonthagyat, másként farsangháromnapok, háromnapok, farsang farka, Várgesztes, Vértessomló német népének ajkán heilige drei Faschingstag, Nagymányokon viszont heilige Fasching: a farsangi időszak három utolsó napja. Vigiliája a Lányi-kódex szerint a húshagyószombat.
A húshagyó vasárnapot megelőző csütörtök, vagyis a farsang utolsó csütörtöki napja, amelynek középkori liturgikus, vagy más előzményeit biztosra vehetjük, bár forrásokat nem tudunk idézni, hajdani nyomokra egyelőre nem tudunk hivatkozni.
Az elnevezés a nap hagyományaival függ össze. Valamiképp minden archaikus tájunkon (Székelyföld, Moldva, Szeged, Göcsej) számontartják. Tréfás zabálócsütörtök, torkoscsütörök, Ipolytarnóc, Mihálygerge, Buják, palóc falukban zsíroscsütörtök, a teljes hétnek kövérhét, Göcsejben dobozucsütörtök neve is hallható, Dugonics András jeles mondásai között olvassuk: kinek sok zabálócsütörtökje, annak sok hamvazószerdája és böjtje, vagyis könnyelmű, mának élő ember utána nélkülözni kénytelen. Szintén ő örökítette meg: nincsen ám minden nap zabálócsütörtök, vagyis több nap mint kolbász. A napot bunyevácaink, sokácaink hasonlóképpen debeli čtrtak, a horvátok tučny štvortok néven emlegetik. Olaszul is giovedi grasso. Számontartotta Németlövő (Deutch-Schützen) és Rábafüzes (Kohfidisch) németsége is. Itt Fastenpfingsten volt a neve. A kanász – éppúgy mint Márton napján – vesszőt hozva szerencséte kívánt. Szalonnával jutalmazták meg.
/ http://jelesnapok.oszk.hu/prod/nyito/
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: