Kreatív szombat

2013 március 23. | Szerző: Kankalin

Már csak egy hét és húsvét. Kezdek én is lázba jönni. 🙂 Gondoltam hozok egy pár inspiráló ötletet.

1. egy nyuszis ötlet

forrás: http://mintamokus.com

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Hóvirág
Mivel, azt mind tudjuk, a hóvirág védett, ezért készíthetünk otthon is virágot, anélkül, hogy leszakíthatnánk.

Egyszerű, jól értelmezhető utasításokkal. Ráragaszthatjuk egy kartonra, vagy kitehetjük az ablakba is. 🙂

Íme:

 

Jeles péntek

2013 március 22. | Szerző: Kankalin

Március 5.

 

 

MARGÓ TIVADAR  zoológus, egyetemi tanár, az első magyar darwinisták egyike, korának jelentős biológusa. Munkássága a szövettani kutatások terén alapvető volt. Rendszeresen terjesztette a darwinizmust az egyetemi oktatásban és a természettudományok népszerűsítésében egyaránt. Az állattan művelését és az egyetemi oktatást magas színvonalra emelte, tovább fejlesztette a mikroszkopikus vizsgálati módszert.

 

Március 6.

PÁVAI-VAJNA FERENC az alföldi gyógyvizeinket felfedező, szénhidrogén-kutató geológus. Ipari jelentőségű olajat, földgázt ezen a területen nem sikerült ugyan találnia, azonban nagy kapacitású, magas hőmérsékletű gyógyvízforrásokat tárt fel Hajdúszoboszló, Debrecen és Karcag környékén; később a szegedi Anna-forrást is ő fedezte fel. A gyógyászati alkalmazás mellett ő hívta fel a figyelmet a hévizek geotermikus energiájának, a földhőnek a hasznosítási lehetőségeire. Ezt a gondolatát csak napjaink gyakorlatában kezdik igazán értékelni és megvalósítani.

 

Március 6.-NEMZETKÖZI ENERGIATAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAPJA

Március 8.

 

MIHÁLYI ZOLTÁN KÁROLY,  erdőmérnök, szakíró, az Országos Erdészeti Szakkönyvtár jelenlegi könyvállományának egyik megalapozója, oltalmazója.

 

PÉCSI ESZTER, az első magyar mérnöknő.

Március 15.

 

A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. 1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak.A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta ez a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.

 

Március 17.

Felvilágosodás és tantárgyboncolás

2013 március 21. | Szerző: Kankalin

Rájöttem, ez nem fog menni. Nem tudom megoldani, hogy minden nap írjak a bogba. Mivel úgyis eltervezem, melyik nap pontosan miről is akarok írni, valószínű, mikor  időm engedi megírom előre ide, és vázlatként hagyom, majd úgy megosztom. Valószínű így egyszerűbb lesz.

Ma a kémia órán való környezeti nevelést fogom kivesézni. Tudom, sok ember számár a kémia szó hallatán feláll a szőr a hátán. Tudom miről beszélnek, de miért ne lehetne úgy tanulnunk róla, hogy közben értjük és élvezzük is. Persze, vannak alap dolgok, ami nélkül el sem  lehet kezdeni, gondolok itt a képletekre, atomokra, vegyületekre, számításokra. De emellett nézzük, mik vannak még. 🙂

Amiről feltétlenül beszélgetni kell

• Radioaktivitás
• Ózonréteg kialakulása, szerepe
• Savas esők kialakulása
• Üvegházhatás kialakulása és következményei

Egyéb módszerek:

http://www.kelettanert.hu/?page=900&id=116&alid=523&p=4  itt tök jó dolgok vannak, de szerintem meg lehet csainálni őket újrahasznosított dolgokból is…

Bűnbánás és Tantárgyboncolás

2013 március 17. | Szerző: Kankalin

NEM VESZTEM EL!! Itt vagyok, csak nemes egyszerűséggel nem igazán volt időm írni. Ez nem kifogás vagy ilyesmi, tényleg nem volt időm a suli miatt. De most jön  a pótlás.:P

A következő tantárgy a földrajz . Nézzük!!!
http://www.ofi.hu/
az oldalon tök jó dolgokat találtam…. akit érdekel, nézze meg!! 🙂

Földrajz

Szerintem a földrajz 90%-a a környezeti neveléssel kapcsolatba hozható. A földrajztanítás célja ma már nem csak a Föld természeti és gazdasági jelenségeinek bemutatása, hanem a földi térnek és benne az ember természeti, társadalmi, gazdasági környezetének összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban történő megismertetése. Igen, pontosan erre gondolok, amikor a környezeti nevelésről beszélek. Legjobb szemléltető eszközök a térképek, 3D-s térképek. Készítsünk térképeket a gyerekekkel. Tartsanak előadást a kedvenc kőzetükről, városukról, szülővárosukról, folyójukról, hegyükről, dombjukról…. Beszélgessünk velük a világörökségeinkről. Mik is ezek??

187 ország ratifikálta ez évig az UNESCO Kulturális és Természeti Világörökségének Védelméről szóló 1972. évi Egyezményt.

A csatlakozással a részes államok elismerik, hogy az országuk területén található, a Világörökség Jegyzékbe felvett helyek – a nemzeti szuverenitás és tulajdonjog megsértése nélkül – a világörökség részét képezik. A világörökség védelme érdekében az egész nemzetközi közösségnek együtt kell munkálkodnia. A csatlakozó országok arra is kötelezettséget vállalnak, hogy az utókor számára megóvják saját nemzeti örökségüket, beleértve a Világörökség Jegyzékben nem szereplő javakat is. A Magyar UNESCO Bizottság a világörökséggel kapcsolatos tevékenységét az Oktatási és Kulturális Minisztérium háttérintézményeként működő Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságával (VMNB) együttműködve végzi.

A természeti és kulturális épített értékek Világörökség Listára vételéről az UNESCO Világörökség Bizottsága éves kongresszusán dönt. A szigorú felvételnek ezidáig 936 helyszín felet meg 151 állam területén. Közülük 725 kulturális , 183 természeti kategóriában vált a Világörökség részévé. További 28 helyszín besorolása egy ún. ‘vegyes’ kategóriába történt, mivel ezek mind a kulturális, mind a természeti kategória kritériumainak megfelelnek. A Veszélyeztetett Helyszínek Listán 2012-ben 35 kulturális és természeti helyszín szerepel.

Az UNESCO Világörökségi Listája magyarul és angolul

Az UNESCO A Veszélyeztetett Helyszínek Listája magyarul és angolul

Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez.

Magyarországi világörökség – helyszínek:

• Budapest Duna-parti látképe, a BudaiVárnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete (1987. Kulturális)
• Hollókő ófalu és táji környezete (1987. Kulturális)
• Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995. Természeti)
• Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996. Kulturális)
• Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta (1999. Kulturális – kultúrtáj)
• Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000. Kulturális)
• Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001. Kulturális – kultúrtáj)
• A tokaji történelmi borvidék (2002. Kulturális – kultúrtáj)

A Magyar Várományosi Listán szereplő helyszínek

• Az Esztergomi középkori vár (K) (1993)
  
• A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó (K) (1993)
• A budai termálkarszt-rendszer barlangjai (T) (1993)
• Visegrádi királyi székhely és vadászterület (K) (2000)
• Tájház hálózat Magyarországon (K) (2000)
•  Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (K – kultúrtáj) (2000)
• Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai (Kulturális) (2000)
• A Komárom / Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál (K) (2007)
• Tarnóci ősélőhely (T) (2000)
• Lechner Ödön független, premodern építészete (K) (2008)
• A római limes magyarországi szakasza – A Ripa Pannonica Magyarországon(K) (2009),

Jelölések:

K = kulturális kategória

T = természeti kategória

http://www.unesco.hu/kultura/vilagorokseg-www

 

Kreatív szombat

2013 március 2. | Szerző: Kankalin

Két dolog is eszembe jutott. 1.) Hozzak húsvéttal kapcsolatos ötletet vagy inkább tavaszvárót. 2.) Ez lesz valószínűleg a kedvenc témám. Amellett, hogy kreatívkodnunk, még tanulhatunk is belőle. Kellemest a hasznossal.:)

Tehát még egyenlőre maradok a tavasz témánál, szerintem még korai lenne húsvéti ötletekkel előrukkolnom. Nekem a tavaszról elsőre a virágok, napfény, madarak jutnak eszembe. Ezért gondoltam, hozok madaras és virágos ötletet is. Azért gondoltam, szombatra teszem ezt a posztot, mivel szerintem szombat egy olyan nap, amikor a család együtt van, ráérnek játszani, társasozni, fűzni, vágni, ragasztani, festeni, rajzolni… Ezzel is kicsit több időt tölthetünk szeretteinkkel, anélkül, hogy horribilis összegeket költenénk. Akár ezekkel a szavakkal is jellemezhetném ezt az időtöltést: otthon, együtt, olcsón, kreatívan, vidáman…

Akkor lássunk hozzá 😀 Ollókra fel! 😀

Elsőre úgy gondoltam, tavasz=madarak= gólya/fecske.

A gólya :

 

A leírás: http://szinesotletek.blog.hu/2013/02/28/tavaszvaras_papirgolya

Miközben munkálkodunk, beszélgethetünk arról, mit jelent hogy költöző madár. Beszélgethetünk arról is, hogy hol fészkel a gólya, mit eszik, mit jelent az, hogy kelepel…. stb. 🙂

 

 

 

 

Virágok

Készítettem egy összeállítást, mert angol nyelvű oldalon találtam az ötletet. Nekem nagyon tetszik 🙂

 

 

Jeles Péntek

2013 március 1. | Szerző: Kankalin

Mint ahogyan már említettem, minden péntek jeles péntek lesz. Ez azt jeleni, végignézem a hét napjait, milyen ünnepek, évforduló,világnapok voltak az elmúlt napokban. Gondoltam nem csak leirkálom őket, hanem röviden a történetet is elmesélem. Ez is fontos a környezeti nevelés szempontjából, mármint hogy néhány magyar jeles ünnepünket ismerjük. Persze, ez nem azt jelenti, hogy az év 365 napjára tudjuk, melyik nap milyen ünnep van, de a hagyományaink megőrzéséhez( ami ugyancsak a környezeti nevelés egyik célpontja) igenis szükséges. Hát akkor nézzük csak:

 Február 25-  * KÉPESSY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA

 

A Tisza-szabályozás egyik első, meghatározó egyénisége. Publikációira figyelt fel Széchenyi István és ő kérte fel a Tisza-szabályozás munkálataiban való részvételre; a fiatal szakember már 1847-ben, 29 éves korában az egyik folyamosztály főmérnöke lett, Törökbecse székhellyel. A vízügyeken kívül sok más hasznos tevékenységet is folytatott: megalapította a városban a kaszinót, a takarékpénztárat, faiskolát létesített, búzafajtát nemesített, amellyel az 1867-es párizsi kiállításon díjat nyert.

 

 

Február 26.  *SIGMOND ELEK SZÜLETÉSNAPJA

A szikes talajok kutatója.

 

 

 

 

 

 

 

 

Február 27.  *A CÉHRENDSZER FELSZÁMOLÁSA MAGYARORSZÁGON

Közismert, hogy a céhrendszer zártsága, monopolisztikus jellege már a XVIII. században is, de különösen a XIX. század folyamán mennyire akadályozta, illetve torzította az iparfejlődést. Felszámolására és a modern szabályozásra mégis csak a XIX. század utolsó harmadában került sor. 1851-ben már megtiltották új céhek alapítását, a legfontosabb iparok űzését hatósági engedélyhez kötötték. Az 1860-ban életbe lépett új iparrendtartás még mindig nem törölte el a céheket, de ajánlotta, hogy alakuljanak át ipartársulattá. Megtiltotta mindkét szervezetnek az iparűzés korlátozását, jelentősen csökkentette az engedélyhez kötött iparok számát, lehetővé tette, hogy az iparosok szabadon kereskedjenek a termékeikkel.

Valódi változást az 1872:VIII. tc. hozott, kimondva, hogy a törvény életbelépésétől számított három hónapon belül minden céhnek meg kell szűnnie. A szabad ipargyakorlás alanyi joggá vált.

Február 28.  * KÖRMENDY NÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA

 

Építész, a két világháború közötti magyar építészet egyik jelentős alakja.Néhány ismertebb épülete: Hárshegyi Idegszanatórium (1927–28), Németvölgyi úti elemi iskola (1930), a Dunai Révkapitányság épülete a Belgrád rakparton, angyalföldi kultúrház. Társtervezője volt az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) balesetkórházának (ma Országos Traumatológiai Intézet) (Gerlóczy Gedeonnal, 1940). Nevéhez fűződik a sikondai gyógyfürdő, a karcagi posta, a Sopron-kurucdombi, a csornai, a Győr-nádorvárosi templom, a pécsi kereskedelmi iskola, a debreceni Alföldi Takarékpénztár székháza. 1954 után is több jelentős tervet készített: dunakeszi konzervgyár raktárépülete; debreceni dohánygyár korszerűsítése. 1942-ben Greguss Ágost-díjat kapott.

Március 1.
*A NUKLEÁRIS FEGYVEREK ELLENI HARC VILÁGNAPJA

*A POLGÁRI VÉDELEM VILÁGNAPJA
A Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március 1-jén alakult meg. Erre emlékezve 1992-ben határoztak A POLGÁRI VÉDELEM VILÁGNAPJÁnak megrendezéséről. Magyarország is csatlakozott az akkori felhíváshoz. Magyarország 1989-ben ratifikálta és hirdette ki az 1949. évi genfi egyezmény két jegyzőkönyvében foglaltakat, amely kimondja a polgári védelem humanitárius jellegét, azt határozottan elkülöníti a fegyveres erőktől, továbbá a polgári védelem feladatai közé sorolja a katasztrófák veszélyeitől való védelmezést, az életben maradás feltételeinek biztosítását. Világszerte látványos mentési gyakorlatokat rendeznek ezen a napon.

 *BARÁTH ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA

Biológus, egyetemi tanár, a felhagyott szőlőkről készített növénytakaró-vizsgálatok kutatási koncepciójának kidolgozója. Részt vett a növénytársulások ökológiai minősítésére és összehasonlítására szolgáló ún. TWR értékekről összeállított alapvető tanulmány elkészítésében, 1967-ben. Jelentős részt vállalt a Bükk-hegységi vegetáció-kutatásban és az országos gyomfelvételezésekben

Március 2.  *ARANY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA

 

Költő, műfordító, szerkesztő. Híresebb művei: Toldi, Letészem a lantot,  A rab gólya, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Ágnes asszon, Buda halála, A lepke, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Tetemre hívás, Családi kör, Bolond Istók

 

 

 

Március 3.  *A BÉKÉÉRT KÜZDŐ ÍRÓK VILÁGNAPJA

Egyéb, nem konkrét naphoz kötött jeles napjaink a hónapban:

 

Viszlát tél, helló tavasz

2013 február 28. | Szerző: Kankalin

Nap mint nap szembesülnöm kell a ténnyel, hogy öregszem. 😀 Habár igaz, csak 21 leszek, mégis azt érzem, egyre gyorsabban telik az idő. Most volt szilveszter, holnap pedig már március. Hihetetlen nem? Mondjuk nem bánom, jöjjön a TAVASZ!!

Tudom, ma is Tantárgyboncolás lenne, de a mait eltolom vasárnapra, mert ma olyan dolog történt velem, amit muszáj megosztanom mindenkivel. Mikor kitaláltam, hogy a szakdolgozatom témája a környezeti nevelés lesz, mindenki hunyorgó szemmel figyelt rám, figyelmeztettek, nagy fába vágom a fejszémet. Mit ér a munka kihívás nélkül, gondoltam én…
Mivel ennyire sokan úgymond nem támogatták az ötletemet, nagyon elkeseredtem. Sokan meg sem értették, mit is akarok ezzel elérni és csak értelmetlenül néztek rám: “Környezeti nevelés?- Jól van, te tudod….” vagy ” És pontosan mi is az a környezeti nevelés?”.

De ma…ma történt valami. Valami, ami kicsiny lelkemnek rettentően jól esett. Vadászat alapismeret órán Sz. ( a tanárnő) a természetvédelem és vadászat kapcsolatáról tartott előadást. Óra elején elmondta, miért fontos a természetvédelem. Meglepetésként (legalábbis számomra az volt), elkezdett a környezeti nevelésről beszélni. Elmondta, mennyire fontos, hogy ezt már kiskorban kezdjük el. Fontos, hogy kialakítsunk egy képet a gyerekekben, illetve formáljuk a szemléletüket. Úgymond a “nagyvadakat” ( csak hogy vadászati metaforával éljek) már késő lenne reformálni. Néha még előfordulhat olyan is, hogy egy környezeti nevelés foglakozás után a gyerek hazamegy, és otthon ha olyat tesznek a szülei, ami a foglalkozáson elhangzottakkal ellentétes cselekvés, akkor felhívja a figyelmet, hogy nem helyes amit tesznek. 🙂 Szóval Sz. úgy beszélt a környezeti nevelésről és annak feladatáról,fontosságáról, mintha csak magamat hallottam volna.
Mit mondjak, rendkívül boldog voltam és izgatott attól, hogy más is van, aki hasonlóan gondolkozik erről, mint én. 🙂

Tantárgyboncolás

2013 február 27. | Szerző: Kankalin

Mielőtt belekezdenék az első tantárgy kivesézésébe, tegnapról maradt egy kis elmaradásom, amit nagyon fontosnak érzek. Ez nem más, mint az, hogy kifelejtettem a tegnapi bejegyzésből, hogy a “munkám” melyik korosztályt is érinti. Először is leszögezném, hogy szerintem, bármelyik korosztálynak szüksége lenne egy kis szemlélet reformra. Sajnos a szakdolgozatom elkészítésének idejébe ez nem fér bele, hiszen ez egy elég összetett kutatás lenne, ami BSc-re kicsit nagy falat. Így hát első nekifutásra a célközönség a gyerekek, ezen tág fogalmon belül is az általános -és középiskolások. Habár, elméletem szerint fontos, hogy a reformálás minél korábban kezdődjön el, mert később már nehezebb a feladat. Mielőtt sokan megköveznének, nem kell a reformon belül nagy dologra gondolni, sőt, szerintem valamennyire az általános műveltséghez hozzátartozik az, hogy legalább 3-4 nemzeti parkunkat meg tudjuk nevezni, feltudjuk ismerjük a leggyakoribb védett állatainkat és növényeinket, a védelmük fontosságának okát megismerjük. Tisztában kellene lennünk lakóhelyünk környezeti viszonyaival, értékeivel. Fontosnak tartom hagyományaink ápolását és a felelősségérzetet aziránt, amit a természet megalkotott nekünk sok-sok éven át. Ugyanakkor belátom, csak, hogy éljek a közhellyel, rohanó világunkban kevés idő jut arra, hogy kicsit megálljunk és elgyönyörködjünk a természetben, ami minket körülvesz. Kevés idő jut az iskolában is arra, hogy esetleg az órákon több időt szánjanak erre, hiszen a szigorú tanterv által diktált tempó, sokszor még az aznapi anyag leadására sem elegendő. Problémának érzem azt is,( mint mondtam, az idősebb korosztály reformálására is szükség van, így tehát merem állítani,) hogy sokszor a tudás hiánya, netán az erre való képzettség hiánya lehet a legsúlyosabb. Ezzel nem szeretnék senkit sem megbántani. Szerintem mindenki érti, mire is gondolok, így tehát nem szeretném szítani a feszültséget.
Akkor nézzük a mai, egyben a legelső tantárgyat:

Biológia

Hülyeség lenne elkezdenem magyarázni, hogy vajon mit lehet tanulni a biológia órán. Mindenki tudja, nem is ezt szeretném itt most átrágni. Sokkal inkább megnézni, hogy először is melyik korosztályt érinti ez a tantárgy. Nem tudom, hogy máshol is így van e, de nálunk otthon a biológiát 5-12 osztályban tanulják a gyerekek. Ez olyan 11-18 éves korosztályt érint. Szerintem a tankönyvekhez tartozó munkafüzetek rendkívül hasznosak. Mivel ez a tárgy kicsit már a nagyobbakhoz szól, nekik már adhatunk komolyabb feladatokat. Kísérletezés, boncolás, rovargyűjtés, herbárium készítés, bagolyköpet elemzés…stb. Tudom, ezekre nincs órán túl sok idő, főleg aki mondjuk azoknál, akik érettségi előtt állnak. Ezért érzem fontosnak a szakköröket, táborokat, délutáni programokat, amik nem veszik el az időt a tanórából, mégis a tanagyaggal kapcsolatosak, de emellett még interaktívak, érdekesek és hasznosak. Nézzünk pár feladatot:

• Figyelembe vehetjük, az egyes jeles napok jellegzetes motívumait( húsvét-nyúl,tojás,kacsa,aranyeső,bárány,gyapjú/ karácsony-fenyő,méz,alma,fűszerek,narancs,szaloncukor,borostyán,fagyal…/), az évszakok sajátosságait( tél-madáretetés/ősz-levelek/tavasz-virágok,bogarak….)
• Készíthetünk plakátokat, felhívva ezzel társaink figyelmét is pl.: Madarak és fák világnapja, Víz világnapja, Föld napja, Szelektív hulladékgyűjtés, kirándulás, táborok
• Különböző oktató táblákat készíthetünk, ezáltal segíthetjük, hogy a gyerekek jobban el tudják képzelni az egyes folyamatokat, az állatok/növények testfelépítését…De ha nincs időnk az elkészítésre, akár le is tölthetjük, rengeteg jó oldal van, ahonnan ezt megtehetjük( ha valakit érdekel, nyugodtan írjon emailt, vagy kommentet, elküldöm a címeket)
• Memóriakártyákkal,dominókkal segíthetünk a különböző bajok, testrészek megtanulásában( szerintem ez nagyon hatékony és marha jó ötlet!)
• Állítsunk össze különböző feladatlapokat és csináljunk csapatversenyeket( rendkívül hatásos lehet, a versengés pedig ösztönző hatású)
• Jó időben járjuk körbe a lakóhelyünket, készítsünk térképet, jelöljük be rajta a ritka/védett fajokat.
• Fontos, hogy a gyerekek tisztába legyenek a viselkedés szabályaira a természetben is. Beszélgessünk velük a viselkedési normákról, hívjuk fel a figyelmüket a veszélyekre is!
• Kirándulás előtt beszéljük meg, mik azok az eszközök, amiket magunkkal kell vinni, beszéljünk, milyen ruhát kell húzni a kiránduláskor!( A ruha legyen megfelelő az időjáráshoz, legyen kényelmes, öltözzünk rétegesen. Az öltözékünk ne legyen rikító színű, a legcélszerűbb ha a föld színű darabokat választjuk, hiszen itt nem az a fontos, hogy most a legújabb divat szerint öltözködjünk. A cipőnk is legyen kényelmes, ha lehet vízálló, a legjobb a sportcipő vagy a túrabakancs. A túrára mindig vigyünk hátizsákot! A táskában mindenféleképpen legyen víz, élelem( szendvics, gyümölcs, de ügyeljünk, hogy ne szemeteljünk!!), iránytű,zseblámpa, kullancsirtó, papír zsebkendő, baseball sapka, füzet( ha vázlatot készítünk, a látott fajok leírásához),toll/ ceruza, pár száz forint, diákigazolvány/személyi( de az utóbbiakat egy kisebb, jól zárható zsebbe célszerű helyezni).

Egyenlőre ennyi , ha valami még eszembe jut, akkor azt ide fogom írni, de majd azt úgyis jelzem.

Bemutatkozás 2

2013 február 26. | Szerző: Kankalin

Annyit gondolkoztam ma azon, hogy van e szabály arra, hogy hogyan kell blogolni?! Van szabály arra, hogy egy héten hányszor kell írni? Arra jutottam/anélkül, hogy valahol is utána néztem volna…./, hogy nincs. 🙂 Úgy döntöttem, ha az időm engedi, minden nap írok valamit. Ha nincs ötletem, akkor is, maximum azt, amit a suliban hallottam és úgy gondolom, megér annyit, hogy kicsit átgondoljuk egy-egy prof. előadásának fő mondanivalóját.
Viszont, arról még nem beszéltem, miért éppen Kankalin? Mielőtt bárki bármit túlgondolna, nem, ezt a nevet nem kaptam senkitől, senki sem hív így. Nemes egyszerűséggel imádom a Primulákat/ kankalinféléket/. Ennyi, nincs mit rajta túlbonyolítani. 🙂
Úgy gondoltam, lesz 2 állandó rovatom:

• Jeles Péntek ( az aznapi magyar jeles nappal és történetével illetve ha a héten volt valami nagyon fontos, említésre méltó esemény)
• Kreatív Szombat( szerintem ez egyértelmű, de azért leírom röviden. Tehát valami olyan kreatív dolgot hozok szombatra, amit otthon meg tudunk csinálni, vagy akár az iskolában, valami olyat, amihez nem kellenek drága kellékek és különleges eszközök, de majd részletesebben kifejtem ezt szombaton! 🙂 )

Holnap pedig tantárgyanként végig veszem, hogy hogyan jelenik/jelenhet meg a környezeti nevelés.
Szép estét Mindenkinek!
Kankalin

Bemutatkozás

2013 február 25. | Szerző: Kankalin

Szia! Lilla vagyok a blog szerkesztője. Jelenleg tanulok, másodéves vagyok. Nemsokára szakdolgozatot fogok írni, a témája pedig nem más mint a környezeti nevelés, illetve a környezeti nevelés módszerei. Emiatt is kezdtem bele a blogolásba. Tudom, még nem 100%- os a kinézete a blognak, de majd igyekszem és beletanulok a blogolásba. 🙂
Tehát, a blogom egyrészt számomra nyújt segítséget a vázlataimhoz, gondolataimhoz. Remélem, így könnyebben átlátom majd a dolgokat, mert jelenleg rengeteg elképzelés van a fejemben, talán így könnyebb lesz rendezgetni őket. Nem várok túl nagy olvasóközönséget, de ha valaki elolvassa az írásaimat, annak nagyon örülök. 🙂 Próbálok hasznos, kézzel fogható tanácsokat adni, illetve bemutatni az én tapasztalataimat.

Akkor beszélek kicsit a környezeti nevelésről.
A környezeti nevelés szükségességének gondolata és gyakorlata a nyugati típusú, polgáriasult, jóléti társadalmakban fogalmazódott meg először az 1960-as években. Erre az időszakra a környezetszennyezés és a természetes élőhelyek csökkenése már olyan méreteket öltött, hogy a probléma megoldásának lehetősége meghaladta az egyes kormányok lehetőségeit. A helyzet tarthatatlansága immáron nemcsak a szűk szakmai körök beszédtémája volt, de a nagyközönség számára is érthető formában megjelent az ismeretterjesztő irodalomban is.

A múlt század ’60-’70-es éveiben lettek világszerte ismertek az olyan „civil” kutatók, mint Jacques Cousteau vagy Gerald Durrel, akik a médián keresztül, filmjeik, könyveik és személyiségük erejével, világméretű társadalmi bázissal a hátuk mögött további nyomást gyakoroltak a politikusokra. Végül az 1972-es, az „Emberi Környezetért” stockholmi ENSZ konferencia a természet- és környezetvédelem ügyét világpolitikai kérdéssé tette.
A gyakorlat nyelvére lefordítva, a veszélyeztetett fajok megmentésében a nemzeti parkok és a természetvédelmi őrök mellett legalább akkora szerepe van az adott ország gazdasági viszonyainak, gazdaság-, foglalkoztatás- és oktatáspolitikájának is. A parlagi sast, a szikes pusztát vagy a fecskéket nem a terepen lehet és kell csak megóvni, hanem az emberek gondolkodás- és viselkedésmódjának megváltoztatásával. Ezáltal, ez az első pillantásra természetvédelmi, konverzációbiológiai kérdés legalább ilyen mértékig tartozik az oktatásügyi, a belügyi, a népjóléti, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi tárcákhoz, mint pusztán a környezetvédelmi minisztériumhoz.A környezeti nevelés a fenntarthatóság gondolatának megjelenésével nem vesztette el jelentőségét, sőt, bizonyos értelemben még növekedett is a fontossága. A természetökológiából vett „zászlóshajó-faj” fogalmi párhuzamával élve, a környezeti nevelés lehet a mindennemű környezet iránt tudatos szemléletformálás, a fenntarthatóság pedagógiai vonatkozásainak zászlóshajója. A természetszeretet lehet ugyanis az az alap, melyre építve az egyén már gyermekkorától rávezethető (szocializálható, nevelhető, tanítható) a természeti és társadalmi környezetre történő odafigyelésre.

A fenntartható jövő legfontosabb letéteményese az „új polgár”, aki egyre kevéssé puszta elszenvedője, végrehajtója a politikai akaratnak, helyette mindinkább partnere, közvetlenebb alakítója, résztvevője a döntéseknek és az ezt követő cselekvésnek. Ez a szemlélet a modern neveléselméletekben és a környezetpszichológiában egyaránt jelentkezik. Ennek az új polgárnak naprakészebb, társadalmilag és egyénileg egyaránt hasznosabb ismeretekre, jártasságokra és készségekre van szüksége. Ez a tudás csak egy átalakuló, korszerűsödő nevelési-oktatási rendszerben szerezhető meg, melynek részét kell képeznie a környezeti nevelést is tartalmazó tanulásnak a fenntarthatóságért.

A környezeti nevelés hazai szabályozása (Közoktatási Törvény, Óvodai Alapprogram, Nemzeti Alaptanterv, Kerettanterv) kimondottan jónak mondható, ezzel szemben a mindennapok gyakorlata (mennyiség, minőség, tartalom, forma) elmarad a kívánatostól. Annak ellenére, hogy  a közoktatási törvény nagyfokú szabadságot biztosít az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterv kidolgozása terén, elenyészően kevés közoktatási intézmény és pedagógus változtat alapvetően az évtizedes oktatási gyakorlatán. Még mindig egyeduralkodó a 45 perces időkeretben és elkülönült tantárgyakban gondolkodó, tantermi munkára épülő, ismeretközpontú oktatás, mely azonban megújulás nélkül képtelen megfelelni a környezeti neveléssel szemben támasztott azon elvárásnak, mely szerint ennek lehetőleg a környezetben, a környezetről és a környezetért kell történnie. A fenntarthatóság esetében a kép még ennél is aggasztóbb, a hazai közoktatásban a fenntartható fejlődés szemlélete, és ennek gyakorlati pedagógiai vonatkozásai alig valósultak meg.
( http://mme.hu )